Bálok <<
A bál elnevezése latin-olasz eredetű, a ballare (táncolni) szóból ered. Lényegében társas táncmulatságot jelent. Azonban a középkor szigorú erkölcsei miatt csak igen lassan jött divatba.
Az első bált 1385-ben, VI. Károly és Bajor Izabella menyegzőjének alkalmából rendezték Amiens-ben. Az ötlet utóbb Medici Katalinnak is megtetszett, aki - miközben szorgalmazta a tánchoz a kényelmesebb, könnyű, kivágott ruhákat - kitalálta a kezdetben szolidnak szánt, ám hamarosan csupán kacérkodásra szolgáló álarcot.
Mai formájában a bál XIV. Lajos uralkodása alatt terjedt el. Hamarosan egész Európa táncra perdült. Kezdetben az uralkodó joga az udvari bálok rendezése. Az arisztokrácia 1715-ben Párizsban tartotta az első, operában rendezett bált, amelyre hamarosan a gazdag polgárok is megszerezték névre szóló és társadalmi rangot jelentő meghívójukat.
Széles körben elterjedt szórakozási formává a 19. században vált a bálozás. A magyar vidéki élet kiemelkedő eseménye volt a megyebál. Az arisztokrácia felsőbb körei Bécsben és Pesten táncoltak. A bál intézménye hamarosan polgárosodott és demokratizálódott. Különféle társadalmi egyletek, sportkörök hirdettek tagságuknak bálokat, míg mások jótékony célra rendeztek táncos ünnepségeket.
